Testo Harctéri Madonnák

Leülök csendben és hallgatok,
Kinevetik azt, hogy milyen kuka vagyok.
De ha valamit szólok, az kiborító,
Mert fiú vagyok, és nekem semmi se jó!

Lerohannak, s hamar elmegyek,
Darabokra nézik a szívemet.
S ha valahogy rendezem a soraimat, Újra bekerítik a gyönge pontjaimat.

Tietek vagyok már,
Kis Harctéri Madonnák.
Megadom magam, ha kéritek.

Tietek vagyok már,
De bánt még egy adósság,
Hogy? osszam szét a szívem köztetek.

Leterítve a komoly érveket,
Kiderítik azt is, amit nem lehet.
Sohase győzhetek ellenük,
Mert védtelen maradok nélkülük.
Tietek vagyok már,
Kis Harctéri Madonnák.
Megadom magam, ha kéritek.

Tietek vagyok már,
De bánt még egy adósság,
Hogy? osszam szét a szívem köztetek.

Tietek vagyok már,
Kis Harctéri Madonnák.
Megadom magam, ha kéritek.

Tietek vagyok már,
De bánt még egy adósság,
Hogy? osszam szét a szívem köztetek.

Tietek vagyok már,
Kis Harctéri Madonnák.
Megadom magam, ha kéritek.

Tietek vagyok már,
De bánt még egy adósság,
Hogy? osszam szét a szívem köztetek.

Tietek vagyok már,
Kis Harctéri Madonnák.
Megadom magam, ha kéritek.

Tietek vagyok már,
De bánt még egy adósság,
Hogy? osszam szét a szívemet.