Testo Menedékhely

Látom, hogy nézed az embert a sarkon,
Zsebébõl árut kínál.

Az mondja, nem fogod megbánni, hidd el,
Az övé a legtisztább.

Most még csak tõled függ minden,
Nem könnyû a valóság.
Azt súgják néhányan, csináld csak bátran,
Ez mindenen átsegít.

Csak nem félsz egy csipetnyi fehér portól,
Ami az égbe repít.

Most még csak tõled függ minden,
Nem könnyû a valóság.

Mi vagyunk a hely, a menedékhely.
Ne hallgass másra, hozzánk gyere el!
Mi vagyunk a hely, a menedékhely.
Ne hallgass másra, hozzánk gyere el!
Hozzánk gyere el! Hozzánk gyere el!
Nézd meg csak jobban a kínáló kezét
Nézd meg a csábítót.

A halál jelét hordja mind magán, ott van,
A még nem is láthatót.