Testo 100

Írtunk már fűről, írunk majd fáról
az egyetlenről ami még fellángol
Írtunk már kőről, vasakaratról,
az aranykorról és a szarról

Írtunk Napokról, s / írtunk a Holdról,
írtunk Jókról és Gonoszról
Írtunk Otthonról, Mennyről, Pokolról, f / agyhalállal küzdo farkasokról
lekirályoztak
leparasztoztak
leisteneztek
lesátánoztak

Tartottunk gyertyát, gyújtottunk fáklyát,
tolmácsoltuk Szellemek rémálmát
Húztunk boszorkát, gyűrtünk le Sárkányt,
s a Marsra vittük Vénusz 1000 lányát
Kitiltottak
fenyegettek
kianalizáltak
és leprimitíveztek
Buzdítottunk: mondtuk, hogy akard
Véres eszed tokjában van a kard
Mi: angyaltollal, ők: cenzúrával
VÁMPírt döftünk tompa ceruzával
(a) leírtak
meg/bíráltak
elítéltek
lenáciztak

Ez a 100. dal, ami épp olyan szar mint az Élet
ebben is túl sok a jaj, amiből lehet baj, mint / a népnek
aki cirkuszt akar, de ha haza / zavar tán megérted
ez is lelkünkből van és szívekbe mar, mint a méreg