Testo Jutka

Jutka átúszott a folyón

Elvitte a tényképét innen a

házból

A fûthetõ álmokat a képcsõbõl
Fehér fény úszik a

kávéscsészén

Maradjunk még a vasárnapnál

Ránctalan keddrõl álmodik a

hétfõ

A szerda csak egy szerda

A csütörtök jelzõt se kap

Õ hajat mos pénteken
És szombatra megszárítja a

nap



Itt senki nincsen...

Itt senki nincsen...

Úgy ahogy te itt nekem



És mikor egy érzés

A teraszra vitte õket

Látták, hogy ott alant

Kétszázzal elõznek

Ferrarik Porschékat

És Porschék viszont

Gondolták a lüktetõ

Élettel a viszonyt

Ideje elkezdeni

És rögtön szaladtak

Oda, ahol a legtöbben

Ettek, ittak vagy csak

Feküdtek egymáson

Hívhatjuk baszásnak

De olyan ritka

Amit az emberek együtt csinálnak

Az emberek és a szex

Régi harcostársak

Testi jóbarátok

És a lelki világnak

Csontot dobnak olykor

És szerelemnek hívják

Ha kijön a lélek az ólból

Oly korban értem én a tréfát

Mikor mindenki annyira vicceseket élt át

Hogy aki számít vagy számol

Az magának világít

Pár öböl lángol

Leverem a hamut

Aki velem smárol

Az a korral jár

Hazulról el

Már hosszan jövünk

Mikor egyszer

Megszólal hej, hej, hej,

Meg kéne üzenni

Annak akit illet

Ha az élet megy is tovább

Vegyen tiszta inget

Mert igazából vége

Csak nem vettük észre

Mikor és hogy fogyott

Annyira el szegény

Hogy most ünneplõt kell húzni

Berúg majd sok legény

A lányok lúdböröznek

És aggódnak, hogy lomhák

Hátha elhúzott az élet

Míg a hajukat fonták

A bálra ahová fehér

Ruhába bementek

Poharakat fogtak

Tréfákon nevettek

És mikor egy érzés

A teraszra vitte õket

Látták, hogy ott alant

Kétszázzal elõznek

Ferrarik Porschékat

És Porschék viszont

Látásra mondta Jutka

És átúszott a folyón